Tizenegy szabadtéri nagyrendezvénnyel várja a látogatókat idén a Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdői Múzeumfalu.
Az egyenként is több ezer látogatót vonzó program a húsvéti készülődéssel kezdődik április 18. és 24. között, amikor az ünnepvárás régi népi hagyományait, köztük a tojásdíszítés különböző módjait ismerhetik meg az érdeklődők - mondta Páll István igazgató, az intézmény évadnyitó sajtótájékoztatóján pénteken.
Április 25-én, az ünnep másnapján pedig falusi húsvét lesz a múzeumfaluban, ahol a locsolkodási szokásokat idézik fel, kiegészítve a különböző egyházi felekezetek ünnepi asztalának bemutatásával, országos népművészeti kirakodó vásárral és kézműves bemutatókkal. Május elsején majális, majd 18-án Múzeumi Világnap rendezvénye várja a látogatókat.
Június 13-án a pünkösdi királynéjárás és királyválasztás kínál látványos programot, míg 23-án a Szent Iván-éji napfordulós rendezvényre várják főként a szerelmes párokat, tűzugrásos fogadalomtételre.
Augusztus 6-án a híres lakodalmak közül a hajdúsági menyegzőt mutatják be az érdeklődőknek, természetesen vőfélyi tradicionális lebonyolítással. Augusztus 20-án a kenyér ünnepét rendezik meg, hagyományos csépléssel, őrléssel és kenyérsütéssel együtt.
Szeptember 17-én a Kóstolja meg Magyarországot elnevezésű rendezvényen a határon inneni és túli tájegységek ételkülönlegességeit főzik és sütik meg, mintegy 30 szakácscsapat részvételével és természetesen kóstoló is lesz. A hónapot 30-án a magyar népmese napja zárja a skanzenben, egy interaktív mesefeldolgozással lepik meg a gyermekeket és az őket elkísérő felnőtteket.
A Sóstógyógyfürdői Múzeum szabadtéri nagyrendezvényei november 12-én a Márton napi vígassággal érnek véget, az új bor, valamint a libahúsból készült ételek kóstolásával.
Páll István tájékoztatása szerint a skanzen nyitvatartási idejét az idén megváltoztatták, igény szerint minden nap 10 és 18 óra között várják a látogatókat a múzeumfaluba, amely 7,5 hektáros területén a Nyírség, a Nyíri-Mezőség, Rétköz, Bereg és Szatmár, illetve a Nyíregyháza környéki bokortanyák régi lakó-, valamint gazdasági épületeit őrzi. Látható ott valamikori orsó formájú faluközpont középületekkel, kézműves műhelyekkel, kereskedelmi egységekkel, cigány kunyhókkal, sőt fejfás temetővel is.